Csoportkép piros pólóban
Csoportkép piros pólóban

A Vakrepülés Színjátszó Egyesület 1998-ban alakult látássérült fiatalok közreműködésével. Ez akkoriban egy egyedülálló kezdeményezésnek számított világszerte, azóta is csak elvétve találkozhatunk hasonlóval. Az alapító – Sallai Zoltán – külföldi útja során vett részt egy akkor rendezett sötét szoba jellegű programon. Ezt továbbgondolva, színházat tervezett létrehozni a sötétre alapozva, mely főként a szórakoztatást, valamint az interaktív színjátszást tűzte ki céljául.
Előadásaink főként sötétben játszódnak a közönség bevonásával. A látáson kívül a többi érzékszervet maximálisan kihasználjuk: hallás, szaglás, tapintás, ízlelés.
A színtársulat kizárólag civil szervezetként, önkéntes munkában, nem pedig terápiás munkahelyként működik. Sajnálatos módon nem dolgoznak velünk szakemberek, magunkat képezzük és szervezzük, ami igen nehéz napjainkban.
A színtársulat országszerte több turnén is részt vett. Külföldön angol nyelven adtunk elő Marburgban, Berlinben, Besztercebányán, stb.
Az évek során gyakorta kapunk felkérést fesztiválokon, szabadtéri rendezvényeken, ezekre az alkalmakra állítottunk össze egy könnyed, szórakoztató énekes produkciót. Ebben megtalálhatóak könnyűzenei slágerek, musical részletek, valamint saját szerzemények is.
A társulat több tagja is szerepelt már számos társadalmi célú kampányfilmben, valamint Tímár Péter Vakvagányok c. mozifilmjében is. Távol áll tőlünk, hogy abból csináljunk kuriózumot, hogy vakok játszanak a színpadon: előadásainkkal épp a különbséget szeretnénk elmosni, felhívni a figyelmet arra, hogy a társulat tagjai ugyanolyan emberek, csupán máshogy érzékelnek bizonyos dolgokat. Ez a „máshogy érzékelés” azonban az előadóművészet terén különleges minőségeket hozhat létre: azt szeretnénk, ha emiatt lennének előadásaink kuriózumok, és nem valamiféle szociális-humánus szentimentalizmus miatt.